Értékteremtés a kockázatkezelében | Deloitte Magyarország

A valós opciók kockázatkezelésének módszere

Kárenyhítés és a biztosítás együttműködése után A kockázat értelmezése, kockázatok típusai Az előző fejezetben már bemutatásra került, hogy a vállalkozói lét elkerülhetetlen velejárója a kockázat vállalása. Önmagában az a döntés, hogy az ember vállalkozásba fog, kockázatok sorát vonja maga után. A vállalkozó más társadalmi szereplőkhöz, például az alkalmazottakhoz, bérmunkásokhoz képest többletjövedelem érdekében vállal többletkockázatokat, míg az előbb említett szereplők fix feladatok ellátásáért fix bért kapnak, függetlenül legalábbis rövid távon függetlenül attól, hogy az őket foglalkoztató vállalkozónak sikerült-e az adott vállalkozással ténylegesen többletjövedelmet előállítania, vagy éppen veszteséget szenvedett.

De mit is értünk pontosan a kockázat fogalma alatt? Röviden: a kockázat a vállalkozó döntéseihez kapcsolódó kár bekövetkezésének lehetősége 2. Ez a kockázat annak a bizonytalanságnak a következménye, hogy a vállalkozó hiányos ismeretekkel rendelkezik a döntések kimenetelét befolyásoló véletlen jövőbeli eseményekről, illetve nem tudja azokat pontosan előre jelezni Kovács et al.

a valós opciók kockázatkezelésének módszere

Nyilvánvalóan egyetlen vállalkozó sem kívánna egy későbbiekben rossznak bizonyuló döntést hozni, ha a döntés pillanatában előre látta volna, hogy a döntés nyomán nem a többletjövedelmet biztosító verzió következik be, hanem a számára veszteséget okozó.

Egy döntésről ezért mindig utólag derül ki, hogy jó-e vagy rossz, attól függően, hogy milyen eredményeket hozott.

A vállalkozó a jó döntés érdekében egyetlen dolgot tehet: igyekszik a lehető leggondosabban, az összes kockázat mérlegelésével választani — de még ekkor sem garantált a siker. Már az előbbi példából is jól látható, hogy a vállalkozó egyetlen alapvető döntése — termelek vagy nem termelek — önmagában is rendkívül sok apró, a részletkérdésekkel együtt felmerülő döntést és döntéshez kapcsolódó kockázatot eredményez.

Ezen kockázatokat aszerint is csoportosíthatjuk, hogy melyek közülük azok, amelyek egy általános vállalkozás esetében is felmerülnek, illetve melyek azok, amelyek a mezőgazdasági termelés specialitásaihoz kötődnek. Először azokat a kockázati csoportokat vesszük sorra, amelyekkel minden vállalkozásnak szembe kell néznie, így a mezőgazdasági termelők is nap mint nap szembesülnek velük.

Értékteremtés a kockázatkezelében | Deloitte Magyarország

Árkockázat — az általános vállalkozás esetében, de a mezőgazdaságban is alapvető kockázatot jelent, hogy mennyiért tudom eladni a terményt, és mennyibe kerülnek azok az anyagok inputanyagokamelyek szükségesek az adott termény előállításához.

A mezőgazdaságban különösen azért éles ez a kérdés, mivel a termelési folyamat eléggé elnyújtott, így a termelési döntés pl.

a valós opciók kockázatkezelésének módszere

Üzleti- és partnerkockázat — úgyszintén kulcstényezőnek tekinthető, hiszen a modern, erősen specializálódott gazdaság működése elképzelhetetlen az egyes ágazati szereplők szoros együttműködése nélkül. Tovább fokozza a kulcstényező-szerepet az, hogy bár ezen ágazati partnerek műtrágya- növényvédőszer- állatgyógyszer- gépgyártók, növény- állatorvosok, gépszerelők, nagy- és kiskereskedők, stb.

a valós opciók kockázatkezelésének módszere

Különösen az olyan, kevéssé megszilárdult üzleti etikával rendelkező gazdaságú országok esetében, mint amilyen Magyarország. Így ugyanis könnyen előfordulhat, hogy bár papíron minden jól működik, de nem fizet a vevő; hamis a vetőmag, így kifagy a repce egy enyhe téli fagytól is; nem hízik a csirke a takarmánytól mert csak korpa van benne szója helyett ; nem jön ki a szerelő 20 percen belül, amikor megáll a ventilátor naposbaromfi-istállóban így hőgutát kapnak az állatokstb.

Emberi és személyi kockázat — erre a kockázatra viszonylag ritkán gondolunk a mezőgazdaság kapcsán, pedig ha jól meggondolja az ember, egy egyszemélyes őstermelő esetében ez jelenti az egyik legnagyobb kockázatot — mert elég, ha pont rossz vetés- időben törik el a lába, a kibocsátó opciós törvénye kap komolyabb, akár évekig tartó betegséget, vagy éppen hal meg — és máris holt és gyakran nem értékesíthető, nem mobilizálható tőkévé válik mindaz, ami addig egy gazdaság fontos eszköze volt.

És tűnik el örökre az a know-how mit hogyan kell csinálni, melyik területre milyen gépbeállítás kell, stb. Emellett meg kell említenünk azt az esetet, amikor a termelő saját maga okoz olyan nem szándékolt károkat, amit neki kell kifizetnie. Mert felborult a targonca egy alkalmazottal munkahelyi balesetmert átment a rosszul rögzített pótkocsi a szomszédon stb.

Komoly kihatása lehet ugyanis pénzkeresés tökéletes módja vállalkozás sikerére az adójogszabályok változtatásának, vagy ha agrárpolitikai változásának. Erre jó példa a tojóketrecek méretének új paraméterezése, ami miatt a tojóistállók teljes berendezése cserére szorult, vagy a talajvíz nitrátszennyezésének csökkentése, amely nagy költségű trágyatároló-építésre kényszerítette az állattenyésztőket.

a valós opciók kockázatkezelésének módszere

De ugyanez mondható el EU által a terület alapján adott jövedelempótló támogatások, a területalapú támogatások környezetvédelmi kritériumokhoz kötése, például mert újabb, eddig nem termesztett növény termesztésére kényszerítik a gazdát a diverzifikáció jegyében.

Így a kamatok, az árfolyam változása, a mezőgazdaság termelés folyamatosságát biztosító hitelforrásokhoz való hozzáférés fontos szerepet játszik nem csupán azon termelők esetében ez a többségakik hitelből és hitellel gazdálkodnak, hanem azoknak is, akik saját forrásokból oldják meg a termelési folyamatot.

Ráadásul ez a kör is folyamatosan változik, mert bármikor előfordulhat, hogy bináris opciók villák vevő nem az ígért 30, hanem 90 vagy napra fizet — amire esetleg már nem elég az eddig elegendőnek bizonyuló saját tőke.

Az általános, így a mezőgazdasági termelőket is érintő kockázatok számbavétele után a kockázatok azon csoportjára térünk rá, amelyekkel csak a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozó szembesül.

a valós opciók kockázatkezelésének módszere

Ezek azok a kockázatok, amelyeket a mezőgazdasági termelés specialitásai váltanak ki. A mezőgazdásági termelő ugyanis az iparhoz képest alapvetően más helyzetben találja magát.

A termelő élő anyaggal — a valós opciók kockázatkezelésének módszere, állatokkal — dolgozik, így fokozottan kell figyelnie, hiszen az élő anyag sokkal érzékenyebb, mint a holt, amely minden esetben ugyanúgy viselkedik. Tovább nehezíti ezt a helyzetet, hogy az élő anyagot a termelőnek nem laboratóriumi körülmények között, hanem a természettel — az időjárással, a talajjal, a növényeket és állatokat körülvevő mikrobák millióival együtt — vagy azok ellenére — kell növelnie, nevelnie, hogy végül előállítsa a termelés produktumát.

Időjárási anomáliák — a klímaváltozás fényében nem kérdés, hogy a mezőgazdasági termelő számára kedvezőtlen időjárási események a belvíz, árvíz, vihar, jég, és aszály a növénytermesztésben, hőhullám miatti alacsonyabb tejhozam, alacsony malacfialás vagy nagy arányú elhullás az állattenyésztésben gyakorisága növekedni fog, így nem kérdés, hogy ennek a kockázatnak a kezelése legalább olyan fontos feladata egy termelőnek, mint a termény megfelelő áron megfelelő fizetőképes partnernek való értékesítése.

Növény- és állatbetegségek, kártevők, gyomok — mivel a termelés tárgyát a mezőgazdaságban a növények, illetve állatok jelentik, nyilvánvaló, hogy ezen élőlényeket óvni kell a betegségektől, kártevőktől, biztosítani kell a tápanyagokhoz való hozzájutásukat, ha és amennyiben a termelő megfelelő hozamokat akar látni. Ha ez nem történik meg, a termelésbe befektetett pénz könnyen válik a kártevők martalékává.

  • SZÁM A kockázatkezelés egymástól elkülöníthetô, de folyamatba szervezett lépésekbôl áll.
  • Stratégia 30 percig
  • Minta optons indikátor bináris opciókhoz
  • Hogyan lehet gyorsan túllépni a bináris opciók betétjét

Technológiai-tudásbeli kockázatok — a mezőgazdasági termelés esetén is igaz, hogy az, amit tankönyvből meg lehet tanulni, nagy távolságra van attól, ami a való életben használható. Nem azért, mert ami a tankönyvben le van írva, az rossz, hanem azért, mert a valóság ezerszer színesebb, mint a tankönyvi verzió, és ahhoz, a valós opciók kockázatkezelésének módszere az ember sikeresen gazdálkodjon, nem csak a tankönyvi verziót kell ismernie, hanem a további lehetőséget is.

Ezt azonban csak idővel, gyakorlattal lehet elsajátítani.

Értéket teremt az Önök kockázatkezelési programja?

Vagy más gazdaember mellett, vagy saját káron tanulva. Ez a saját kár pedig pénzben könnyedén kifejezhető értéket jelent, azt a késői permetezésből fakadó hozamveszteséget, rossz takarmánykeverési arányokból fakadó súlygyarapodás-elmaradást, rosszabb értékesítési árat, amellyel a termelőnek rosszabb a helyzete, mint egy tapasztaltabb, tanultabb, figyelmesebb szomszédé.

A kockázatkezelés általános módjai Az előző alfejezetben bemutatott kockázatfogalom és felvillantott kockázati csoportok nyilvánvalóvá teszik, hogy ha egy vállalkozó növelni akarja annak az esélyét, hogy nyereséges legyen, érdemben kell foglalkoznia a valós opciók kockázatkezelésének módszere, hogyan tudná csökkenteni a kockázatait.

a valós opciók kockázatkezelésének módszere

Ezt a kockázatot csökkenteni hivatott folyamatot hívjuk kockázatmenedzsmentnek. E menedzsmentnek négy fő lépése van: a kockázatok feltárása, megnevezése, a megnevezett kockázatok értékelése, valószínűségének becslése, a megnevezett kockázatok valamilyen módon történő kezelése, végül a kockázatokkal kapcsolatos kontroll fenntartása, tehát annak ellenőrzése, hogy az egyes kockázatok esetén alkalmazott kezelési módok megfelelőek-e.