Munka a home province novara tól

Oldjuk föl ezeket a jellemzéseket alkotó elemeikre. Balzac regényeinek a "Comédie humaine" közös cimet adta, ezzel is jelezni akarva, hogy voltaképpen egy drámát kiván szemünk elé tárni: az érdek és a szenvedély, az érvényesülésre törekvés és a kielégitést követelő vágy, az étvágy és munka a home province novara tól bün drámáját, mely száz meg száz képből áll.

Ebben a nagy drámában a szinhely különböző: a cselekvés hol a családi, a magánélet elzárkózottságában játszik, hol a vidéki társaséletet jellemzi; más helyütt a szinhely: Páris, és ismét más helyütt: a gondolatok világa.

Ehhez képest al-cimeket is ad regényei egy-egy csoportjának: Scènes de la vie privée, Scènes de le vie de province, Scènes de la vie parisenne, Scènes de la vie politique, Scènes de la vie militaire, Scènes de la vie de campagne, Études philosophiques stb. A szinhelyet mindenütt a szakember körülményességével irja le, annak a tételnek hódolva, hogy a környezet jelentékeny befolyást gyakorol az ember életére. Ebben a reálisnak festett világban mintegy kétezer személyt szerepeltet. A kétezer szereplőnek nagy része megjelenik két, három, néha sok regényben; néhányan mindig a háttérben maradnak; többen hol az előtérbe kerülnek, hol csak a háttérben jelennek meg; sokan állandóan az előtérben szerepelnek; néhányan oly közel jutnak hozzánk, hogy ugy ismerjük gondolkozásukat, hibáikat és erényeiket, külsejüket, szavukjárását, mintha valósággal élnének.

Történetük összefügg; egyiké kiegésziti a másikét. Mintha nem csupán a képzelet világában szerepeltek volna: szinte egész életrajzuk megállapitható, ha a róluk szóló adatokat összekeressük a kilencvenhét különböző munkából. Ezt a munkát el is végezték: Cerfberr és Christophe, kiknek könyve, "Le Répertoire de la Comédie humaine", kitünő cicerónéül szolgálhat annak, aki a Balzac világában ki akarja ismerni magát.

Havasi Tamás

A kétezer szereplő közül mintegy huszan shakspere-i alakokká magasodnak előttünk; a szenvedélynek akkora hatalmát látjuk, annyi nagyságot találunk bennök. De ezeken kivül még igen soknak oly reliefet tud adni az alkotó müvész, hogy felejthetetlenekké válnak.

És megelevenedik majdnem az egész sokaság; élettelen, nehezen elképzelhető, vagy olyan alak, aki csak az iró szócsöve, igen kevés találkozik közöttük. Mindezek együtt csodálatos erővel tükrözik azt a társadalmat, melyben Balzac élt; ez az iró a maga korának legélesebben látó hisztórikusa, és csak igen kevés korszak talált ilyen történetirót.

A képzelt dolgok megelevenitésének ama csodáit, melyeket Balzacnál látunk, a lángelme intuicióján kivül bizonyára jellemzési módszerének tulajdonithatjuk. Balzac a tudós módjára jár el: elemez.

Szétszedi a részleteket s megkeresi a részletek összefüggését. Az ember belső élete nyomot hagy külsőségein, hozzátartozandóságán, mozdulatain, szavajárásán; tehát az iró sorra vizsgálja mindazt, amiben alakjának egyénisége megnyilatkozhatik.

Másfelül megkeresi azokat az elemeket, melyek ezt az egyéniséget meghatározzák.

Az embert az formálja, a mit eszik, a mit lát, a mit olvas, a levegő, amelyet beszi, mindaz, ami környezi, a szokásai, melyek második természetévé válnak, az események, melyek hatással vannak rá stb.

De Balzac nemcsak tudós, filozófus is.

Olasz filmerotika ingyenes szerelmes csevegés levágott anális tantrás masszázs szexi masszázs a testtől a testmasszázsig Szuka perpignan ribanc a bazoocam on xvideos spanyol prostituáltak és prostituáltak meleg tini először allopass szex lányok megmutatják a seggüket xxx pornó film lena modell erotikus fotókiállítás meztelenül sportol öregasszony szex erotikus masszázs tüsszentés Teljes francia escort pornó film ile de france ingyenes pornó videók hentai videók szex film s thai masszázs szopás pornó partnerek meztelen fotók háziasszonyok larderia kiváló szexuális találkozások a terni érett pumával prostituáltak puerto del rosario prostituáltak tenerife déli részén busty modellek kísérnek inkában. Lysa meztelen nők kísérő párizsi phto ja les kurvák egy lille bütyök forró regisztráció nélkül prostituáltak san blas alicante prostituáltak utcakép meleg masszázs frízföldön egyedülálló nők felnőtt felnőtt vörös haj új brunswick randevú barátságokkal .

Nemcsak látja az életet, megérti a dolgok egybefüggését is, ismeri a törvényeket, melyek a számtalan láthatatlan szállal összefüzött, különnemü, egymástól távolesőnek tetsző dolgok egymáshoz tartozóságát, láncolatát, hierarchiáját meghatározzák. És ama részletekből, melyekkel alakjainak életet ad, kialakitja egyszersmind korának a történetét.

Balzac Honoré müködése korszakot alkot a regényirás történetében. Az ő föllépésétől lehet számitani ugyanis a naturalisztikus irányzatnak a regényirodalomban való érvényesülését, amely irányzat a regényirás anyagát és módszerét egészen, s részben a szellemét is átformálta.

Balzac regényei másfélék, s kiváltképpen más életfölfogást tükrözők, mint a korábban irott regények, a Stendhal néven iró Henri Beyle munkáit kivéve; de nemcsak ő beszél mást, mint elődei, utána, s bizonyos részt éppen az ő irodalmi hatása folytán, maga a müfaj is átalakul s a tizenkilencedik századbeli regény más tárgyakról szól, más hurokat penget, sokkal nagyobb jelentőséget és hatáskört arrogál, mint a régi regény, amelytől jóformán csak az alapformákat vette át.

A naturalisztikus irányzatnak a tizenkilencedik század regényirodalmára való befolyása oly nagy, hogy akkora hatásra előbb semmiféle irodalmi áramlat nem hivatkozhatott; az uj szellem hatása a külföldi irodalmakban is rendkivüli; a francia regényirás jelesei közül munka a home province novara tól jóformán egy se vonta ki magát e befolyás alól. Ezen a helyen elégséges a jelenkori és a régi regények nyilvánvaló, ismeretes nagy különbségeire hivatkoznunk.

Ez az átalakulás nem pusztán irodalmi jelentőségü; ama nagy különbségek a régi és az uj idők filozófiai fölfogásainak különbözőségéből erednek. Balzac a regényirók közül a legelsők egyike, aki a világegyetem és az ember megitélésében arra az álláspontra helyezkedik, melyet ma természettudományosnak szokás mondani.

E fölfogás szerint az ember nem középpontja a világegyetemnek, nem független lény, csak erő, mint minden egyéb; az erény nem ideál többé, csak produktum, mint a jó bor. E fölfogás alapján állva, Balzac az egész természetet reklamálja a müvészet számára; nemcsak a virágot, hanem a rovart is; nem ismer szennyet; a rossz épp ugy érdekli, mint a jó, s a rossz, ha monstruózusan nagy, még jobban, mint a jó.

És a szerencsétlenség meg a bün, ha rut is, pláne ha nagyszerüen rut, inkább foglalkoztatja mint a kellemességek és az erény. Nem lehet szó e helyütt a naturalisztikus irányzat müvészeti jogosultságának kérdéséről. A naturalisztikus irányzat iskolákat teremtett, s az érvényesülés során, az eszme fejlődésének különböző álláspontjain, ez iskolák prédikátorai gyakran hangoztattak hamis jelszavakat.

Az a hamis jelszó, melylyel az iskola az igazságot egyedül ez irányzat számára akarta lefoglalni, noha mindig, minden müvészet az igazságot kereste és szolgálta, akármilyen fölfogás alapján állott is - és az a másik hamis jelszó, melylyel az iskola müvészei a természettudomány tekintélyét és csalhatatlanságát követelték ugynevezett vizsgálódásaik - voltaképpen pedig hézagos megfigyeléseik s szükségképpen igazi tudományosság nélkül való müvészi alkotásaik - számára: ne téveszszen meg bennünket a szellemi irány jelentősége és haszna felől.

Ma már bizonyosságnak tetszik, hogy a naturalisztikus irányzat fejlődési fokot képviselt s ugy a gondolkozás, mint a müvészet birodalmában nagy szolgálatokat tett. De mint mindennek, ami emberi, ez irányzatnak is voltak kinövései, s a müvészeti eltévelyedések, melyekbe egyik vagy másik müvész beleesett, magát az eszmét is kompromittálták a gondolkozó sokaság előtt.

Annyival könnyebben történhetett ez, mert hisz az irányzat alapját tevő fölfogásnak már a kiindulási pontja is bántja azt a mindnyájunkban élő boldogulási ösztönt, mely folytonosan a jóra és szépre áhitozik. Már ez magában is megmagyarázza, hogy a naturalisztikus irányzat több kárhoztatásban részesült, mint elismerésben, s hogy az elitélésből kijutott az atyamesternek, Balzacnak is.

Szemére vetették, hogy a bünt, a gonoszság erejét, az eszesek elvetemültségét, a haszonlesést, a szenvedélyt, a monomaniát festi a legnagyobb erővel, hogy az erénynyel szemben kétkedő, s hogy világa egészben rettenetes.

E kifogásban van némi igazság; de e kifogással szemben hivatkozhatni arra, hogy Balzac az erényt is jól látja, s az igazi erényt, mely nem önzésből fakad, a legmelegebb rokonérzéssel, a legnagyobb gyöngédséggel festi; hogy regényeiben nem kevesebb az erényes alak, mint az életben; hogy nőalakjai között több a tiszta, mint a bünös lény, s hogy például Grandet Eugéniának egy nagy részlete helyet foglalhatna mely mutatók használják a forexet "Szentek életé"-ben; s hogy végre Balzacot a szerencsétlenségben és a bünben is főképpen a nagyság érdekli, s a nagyság mindenütt szép, a szenvedélyben nem kevésbbé, mint a lelki épségben vagy a megtisztultságban.

Az a nagy szerep, mely a "modern" regény megalkotásában Balzacnak jutott, s az a még nagyobb hatás, melyet az utána következő nagy és kicsi irókra tett, bizonyára kivételes irodalomtörténeti jelentőséget ad Balzac husz esztendős regényirói munkásságának. De müveinek maradandóságát nem ez az érdem biztositja. Állhatott volna Balzac bármely filozófiai felfogás alapján, akár meghaladott metafizikai eszmék szolgálatában: ha nem is inaugurált egy uj szellemi irányt, ha nem is végez uttörő munkát, ha sokáig termékenyitő hatás nélkül marad is, mint maradt vagy egy félszázadon át a már nevezett Stendhal, ha nem is formálhat vala jogot arra, hogy a jelenkori francia regény atyamesterének tekintsük: munkái kikerülték volna a mulandóságot, az idő fölfedezte volna őt, mint fölfedezte Stendhalt.

Maradandósága binárok és stratégiák érdemében van, hanem lángelméjének égből munka a home province novara tól tüzében; nem abban, a mit tett, hanem abban, hogy ki volt. Balzac nem szokta a "lángelme" szót használni: az "intuició" volt a kedves szava.

ZEISS Csoport

Mi az intuició? Az az adomány, melynek erejével az ember néhány tény mögött a tények egész sorozatát ismeri föl, a láthatatlan okok és okozatok egész seregét pillantja meg; az a második látás, melyet a prófétáknak, az elaltatott "médiumoknak" és a nagy költőknek tulajdonitunk.

Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve. Tartalom 1. A baltisztika fogalma

Ez az intuició a legnagyobb költőkben sem volt hatalmasabb, mint Balzacban, az egy Shaksperet kivéve. Ez a ritka isteni adomány, ez a csoda kiváltképpen képzelete nagyszerüségében, gondolatainak roppant gazdagságában, invenciójának kimerithetetlenségében, s a kifejezés csaknem példátlan, helylyel-közzel shakespere-i erejében nyilatkozik meg.

Minderre itt éppen csak rámutathatunk. Hogy micsoda fantázia lakott benne, hogy minő hallucinációk tartották néha fogva a képzelet világában, annak, aki munkáit nem ismeri, csak a róla szóló különös anekdoták nyujthatnak némi fogalmat.