Nyitott iskola és a társadalmi partnerek együttműködése | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A valós lehetőségek szempontjából

a valós lehetőségek szempontjából

Az Európa előtt álló kihívások és lehetőségek Az erőforrás-hatékony Európa megteremtése A gazdaság átalakítása Fenntartható fogyasztás és termelés A hulladék erőforrássá alakítása A kutatás és az innováció támogatása Környezeti szempontból káros támogatások és az árak helyes kialakítása Természeti tőke és ökoszisztéma-szolgáltatások Ásványi anyagok és fémek Földterületek és talajok Tengeri erőforrások A legfontosabb ágazatok Az épületek korszerűsítése Hatékony mobilitás biztosítása Irányítás és ellenőrzés Az erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos fellépések új lehetőségei Az erőforrás-hatékonyság támogatása nemzetközi szinten Az uniós környezetvédelmi intézkedésekből származó előnyök jobb kihasználása Az Európa előtt álló a valós lehetőségek szempontjából és lehetőségek A különféle erőforrások intenzív kiaknázása révén Európa hosszú évtizedeken át élvezte a prosperitást és a jólétet.

Ma azonban kettős kihívással kell szembenéznie: ösztönöznie kell a növekedést, ami elengedhetetlen a munkahelyteremtéshez és a polgárok jólétéhez, ugyanakkor biztosítania kell, hogy ez a növekedés a jövő szempontjából fenntartható módon valósuljon meg.

Ahhoz, hogy e kihívásokat kezelhessük és lehetőségekké alakíthassuk, gazdaságunknak egy generáció alatt alapvető átalakulásra van szüksége: át kell alakítanunk energetikai, ipari, mezőgazdasági, halászati és közlekedési rendszereinket, továbbá változtatnunk kell termelőként és fogyasztóként tanúsított magatartásunkon.

A jó pedagógus – ahogyan a diákok látják

Ha az átalakulás időben, kiszámítható módon és ellenőrzötten valósul meg, az lehetővé teszi, hogy a prosperitást és a jólétet a jövőben is élvezhessük, ugyanakkor csökkentsük az erőforrás-felhasználás mértékét és hatását. A huszadik század folyamán a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása tizenkétszeresére, az anyagi erőforrások kitermelése pedig harmincnégyszeresére nőtt a világon.

a valós lehetőségek szempontjából

Jelenleg az Európai Unióban az egy főre jutó anyagfelhasználás évi 16 tonna, ebből 6 tonna hulladék keletkezik, amelynek a fele hulladéklerakókba kerül. A tendenciák azonban azt mutatják, hogy a bőségesen rendelkezésre álló olcsó erőforrások korszaka immáron véget ért.

a valós lehetőségek szempontjából

A vállalkozásoknak szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy az alapvető nyersanyagokhoz és ásványi anyagokhoz kapcsolódó költségek folyamatosan emelkednek, miközben ezen anyagok szűkössége és változékony árai igen kedvezőtlen hatást gyakorolnak a gazdaságra.

Folyamatos nyomás nehezedik a különböző ásványianyag- fém- és energiaforrásokra, a halállományra, a faanyagokra, a vízkészletekre, a termékeny földterületekre, a tiszta levegőre, a biomasszára és a biológiai sokféleségre csakúgy, mint kezdő bináris opciós kereskedés éghajlati rendszer stabilitására. Amennyiben az erőforrásokat továbbra is ebben az ütemben használjuk, re összességében több mint két bolygónyi területre lesz szükség az emberiség fenntartásához, és a jobb életminőség iránti törekvéseinket nem tudjuk megvalósítani.

a valós lehetőségek szempontjából

Azáltal, hogy egyes erőforrások árai a valós költségek alatt kerülnek megállapításra, gazdasági rendszerünk továbbra is az erőforrások pazarló felhasználását ösztönzi. A Fenntartható Fejlődés Világtanácsának becslése szerint re négy—tízszeresére kell növelnünk az erőforrás-hatékonyságot úgy, hogy már ra jelentős javulásnak kell bekövetkeznie.

Egyes dinamikus vállalkozások felismerték az erőforrások hatékonyabb felhasználásából származó előnyöket, azonban sok vállalkozás és fogyasztó még mindig nincs tisztában azzal, hogy milyen nagyságrendű és milyen sürgős változtatásokra van szükség.

Bognár Mária előadása

A valós lehetőségek szempontjából erőforrások hatékony felhasználásának ösztönzése üzleti szempontból ésszerű lépés, és várhatóan a vállalkozások versenyképességének és jövedelmezőségének növeléséhez is hozzájárul.

Az erőforrások hatékony felhasználása ezért központi szerepet játszik az EU azon törekvéseiben, hogy növelje globális versenyképességét, továbbá a gazdasági válságból való tartós kilábalás biztosításához, valamint a foglalkoztatás fellendítéséhez is hozzájárul.

a valós lehetőségek szempontjából

Az átalakuláshoz olyan szakpolitikai keretrendszerre van szükség, amely egyenlő versenyfeltételeket teremt, amely elismeri az innovációt és az erőforrás-hatékonyságot, és amely a termékek újratervezése, a környezeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a hulladékanyagok nagyobb fokú újrahasználata és újrafeldolgozása, az anyagok helyettesítése és az erőforrások takarékos használata révén gazdasági lehetőségeket teremt és javítja az ellátás biztonságát. Az erőforrás-felhasználástól függetlenített növekedéshez és a növekedés előbb említett új forrásainak kiaknázásához elengedhetetlen a gazdaságunkat és az életmódunkat formáló szakpolitikák összehangolása és integrációja.

Bognár Mária előadása Nyitott iskola és a társadalmi partnerek együttműködése Az élethosszon át tartó tanulás képességének kialakításához nélkülözhetetlen, hogy az iskola tanulási környezetét tágítsa, azaz az intézményes tanulás kezdeteitől erősítse diákjaiban azt a szemléletet és gyakorlatot, hogy tanulni nemcsak a tanártól, az osztályteremben és az iskolában lehet, hanem a diáktársaktól, a szülőktől, a helyi társadalom szereplőitől stb.

E tekintetben példával szolgál az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés, amelynek keretében kiemelt helyen szerepel a gazdasági növekedésnek a szén-dioxid-kibocsátástól való függetlenítése. Ez az ütemterv a kiemelt kezdeményezés többi elemére épül és kiegészíti azokat, különös tekintettel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megvalósítása terén elért szakpolitikai eredményekre, továbbá figyelembe veszi a természeti erőforrások fenntartható használatára vonatkozó Az ütemterv a zöld gazdaság felé történő átmenet megvalósítására irányuló globális erőfeszítésekhez is illeszkedik[3].

Az ütemterv nagymértékben épít egy sor olyan forrásra — többek között az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek az európai környezet állapotáról és a kilátásokról szóló jelentésére —, amelyre a Bizottság a mellékelt munkadokumentumában hivatkozik.